Immár kilencedik alkalommal gyűlnek össze a világ unitárius hívei augusztus 11-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, hogy Isten áldását kérjék életükre. A világtalálkozó házigazdája, Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius lelkész-esperes elmondta, hogy az 1999-ben útjára indított világméretű találkozó tulajdonképpen a homoródfürdői unitárius búcsúnak a sokkal szélesebb körű folytatása. Az erdélyi unitáriusok mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából és természetesen Magyarországról is több ezren érkeznek a találkozóra. /Koszta Endre: Unitáriusok Szejkefürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2007. augusztus 13.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a hét végén kilencedik alkalommal találkoztak a világ minden tájáról összesereglett unitárius hívek. A házigazdák nevében Kedei Mózes esperes, a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius egyházközség lelkésze köszöntötte a résztvevőket, ünnepi beszédet Dr. Szabó Árpád unitárius püspöke mondott. Minden egyes alkalommal gyarapodnak a gyülekezetek zászlói. A rendezvény keretében, negyedik alkalommal osztották ki a címeres zászlókat erdélyi és magyarországi gyülekezetek jelképeivel. /Szász Emese: Unitárius találkozó kilencedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2008. május 13.
A jövő héten nyílik a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Székelyföldi Borvízmúzeum. – Nem újkeletű a Borvízmúzeum létesítésének ötlete – vázolta az új intézmény létrejöttének történetét Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Székelyföld ásványvízkincseinek ismertetése mellett a környék fürdőkultúráját is bemutatják, továbbá Orbán Balázs kutatásait. Székelyudvarhely másik híres személyisége, dr. Bányai János ásványvizekkel kapcsolatos geológiai kutatásainak bemutatása is nagy teret kap a tárlókban. /Sarány István: Borvízmúzeum nyílik jövő héten Szejkén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2008. május 22.
A székelyföldi borvíz- és fürdőkultúrát bemutató múzeum nyitotta meg kapuit május 21-én a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn. A helyi önkormányzat által létrehozott létesítményben a témakörhöz kapcsolódó használati tárgyakat, írásos dokumentumokat, nagyméretű dokumentumfotókat, ásványokat, a vidék növényvilágát, az ásványvíz-képződés folyamatát szemléltető ábrákat láthatnak az érdeklődők. A borvízmúzeum gondolata tíz éve vetődött fel, mondta Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, köszönetet mondva Szász Jenő polgármesternek az ötlet felkarolásáért. A rendezvényen meghívottként jelen volt Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, illetve Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje is. /Pengő Zoltán: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2008. június 27.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, évek óta a megszokott helyszínen szervezik meg a Szépteremtő Kaláka nyári alkotótábort, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása. Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete révén az alkotótábort. A Szejke Szépteremtő Kaláka idei rendezvényén negyvenkét gyerek tanulta a hagyományos népi mesterségeket, közölte Bán Erzsébet táborvezető. /Szász Emese: Tizenkettedszer Szépteremtő Kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2008. július 8.
Július 9-én kezdődik 8-tól a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a VII. Székelyföldi Rockmaraton, négy nap alatt 32 zenekart lehet meghallgatni. A fellépők nagy része, 22 banda Magyarországról érkezik, Erdélyből 8 zenekar lép fel, lesz még egy vajdasági magyar zenekar, a Nevergreen, távolabbi rokonként pedig a finn Moonsorrow mutatkozik be. Az ötnapos fesztiválon folyamatosan lesz meleg harapnivaló, a sátorozási lehetőség ingyenes, és strandolni is lehet. /Mától rockmaraton Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./
2008. augusztus 11.
Kettős ünnepre gyűltek össze augusztus 6-7-én az erdélyi és határon túli unitáriusok. Az Erdélyi Unitárius Egyház 440. éves múltját, valamint a Szejkefürdői Unitárius Találkozó tízéves jubileumát ünnepelték Szejkefürdő szabadtéri templomában. A X. Egyetemes Unitárius Találkozón Kedei Mózes esperes, székelyudvarhelyi lelkész köszöntötte az összesereglett híveket, majd dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi beszédet. Szót kaptak a meghívott testvéregyházak képviselői is. Az egyetemes találkozó keretében ötödik alkalommal adományoztak egyházközségi zászlókat, idén a szervező székelyudvarhelyi unitárius egyházközség is átvehette a különböző motívumokkal díszített lobogót. Az ünnepi műsorban szavalatok, népdalok hangzottak el. A találkozó hivatalos programja Orbán Balázs síremlékénél tartott koszorúzással ért véget. /Szász Emese: X. Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2008. október 28.
Október 26-án, vasárnap a gyimesi csángókat kereste fel Sólyom László köztársasági elnök, másnap Székelyudvarhelyre és Nyárádszeredára látogatott. A székely Athénban, a magyar államfő a városházán találkozott helyi elöljárókkal, értelmiségiekkel és üzletemberekkel, valamint a szomszédos települések polgármestereivel. A találkozón Bunta Levente udvarhelyi polgármester elmondta: a székelyek visszakapták erdeiket, földjeiket, iskoláikat, és a szólás szabadságával is élni tudnak, de a területi autonómiát egyelőre nem sikerült megvalósítaniuk. Székelyföld szegény vidék, az egy főre eső GDP alacsonyabb, a fizetések 30 százalékkal kisebbek, mint az ország más területein. Több európai térség esetében a gazdasági gondok enyhítésére a megoldást az autonómia teljes körű biztosítása jelentette. A székelység autonómiatörekvéseiről nem hajlandó lemondani. A polgármester az államelnök segítségét kérte a Székelyföldről szóló monográfia széles, hazai és magyarországi tudósok összefogásával, akadémiai támogatással történő megírására. Bunta megköszönte az anyaország által a kilencvenes években nyújtott önzetlen segítséget, de úgy vélte, ma már a magyar–magyar viszonyt új alapra kell helyezni. Válaszbeszédében Sólyom László elmondta: bejárta a Székelyföldet, sok tisztségviselővel, értelmiségivel és közemberrel találkozott, tapasztalatokat szerzett. Megígérte, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is valamennyi nemzeti ünnepet igyekszik a határon kívül is megünnepelni, ezzel is bizonyítva a magyar nemzet egységét és azt, hogy ünnepeink is közösek. Örül annak, hogy székelyföldi útja során néhány alapvető kérdésben a nagy nyilvánosság és a román államfő előtt is kifejthette a magyar állam és saját álláspontját. Az elnök kitért az emlékezetes december 5-i anyaországi népszavazási kudarc következményeire is, s kifejezte reményét, hogy annak hatását gyakori erdélyi látogatásai is enyhíthetik. Az államfő szerint az anyaországnak a nemzetközi jog olyan pozíciót biztosít, amelyből kiindulva törődhet, segítséget nyújthat a szomszédos országban élő nemzetrészeknek. Emellett szükség van egy közös nemzetstratégiára is. Sólyom László hangsúlyozta: fontos az anyanyelvi oktatás, az egyetemi oktatást beleértve. Reményét fejezte ki, hogy a Sapientia Egyetemet is sikerül mielőbb akkreditálni, s a román állam is részt vesz majd az intézmény társfinanszírozásában. – Minden erővel arra kell törekedni, hogy Erdélyben a magyarság teljes társadalmat képezzen – mutatott rá. A közösség autonómiájához azonban politikai és gazdasági erőre, de szervezeti keretekre is szükség van. – Nem mondhatom, hogy vidámabb vagyok, mint amikor a látogatást elkezdtem – mondta Sólyom. Az elnök meglátogatta a Benedek Elek Tanítóképzőt, a református kollégiumot, majd a Küküllő Szálló éttermében rendezett állófogadáson találkozott a város elöljáróival, intézményvezetőkkel, tanárokkal, vállalkozókkal. Ötnapos székelyföldi látogatásának mérlegét megvonva, Sólyom László elmondta: rendkívül gazdag és tanulságos út volt, édes és keserű tapasztalatokban egyaránt volt része. Örül annak, hogy a székelyekkel együtt tölthette az ’56-os forradalom emlékünnepét, hiszen meglátása szerint ’56 hagyománya élőbb Erdélyben, mint Magyarországon. Látogatása során hangsúlyozta, mennyire fontos egy nemzetrész megmaradása szempontjából egyrészt az anyanyelvi oktatás, másrészt pedig az egyetemi képzés. –Az újságíró szerint az államfő kifejtette: elégedetlen a Sapientia egyetemen zajló oktatás minőségével, s azt szorgalmazza, hogy ezen az egyetem vezetése mielőbb változtasson. Sólyom László hangsúlyozta: látogatásának valamennyi helyszínén szóba került Székelyföld gazdasági elmaradottsága, illetve a helyiek elvárása, hogy a magyarországi tőke a térségben is beruházásokat eszközöljön. Az államfő Szejkefürdőn megkoszorúzta, Orbán Balázsnak, „a legnagyobb székelynek” a sírját, majd Nyárádszeredán tett rövid látogatást. Itt Bocskai István fejedelem szobránál helyezett el koszorút, megtekintette a református templomot, és a főtéren helyi lakosokkal beszélgetett. Sólyom László Marosvásárhelyről repült vissza Budapestre. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföld várja az anyaországi befektetőket. Véget ért Sólyom László erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Székelyudvarhelyen Sólyom László a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumba látogatott, ahol Ravasz László püspök, a tanintézet egykori diákja emléktáblájának leleplezésén vett részt. /Bágyi Bencze Jakab: Tanulságos út volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2009. február 3.
Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként” tart számon. Székelyföld nagy utazójáról szülőfalujában február 7-én emlékeznek meg. Az ünnepély Székelylengyelfalván ünnepi szentmisével kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és koszorúzással folytatódik az Orbán Balázs-szobornál. Szőcsné Gazda Enikő Orbán Balázs munkásságának néprajzi jelentőségéről értekezik. A megemlékezés a székelylengyelfalvi általános iskola ünnepi műsorával zárul. Székelyudvarhelyen – ahol a református gimnáziumban tanult egykor az Utazás Keleten, A Székelyföld leírása, Torda város és környéke és A székelyek származásáról és intézményeiről című könyvek szerzője – február 8-án a főtéri Orbán Balázs-szobor előtti téren gyülekeznek az ünneplők. Orbán Balázs Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázsra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2009. április 18.
Az Ócfalván élő Sinka házaspár /Ignác és Erzsébet/ a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhely és Udvarhelyszék kulturális életében, kovásza volt a Népszínháznak, a 70-es évek végi táncházmozgalomnak, de sokoldalú tevékenysége mellett mai napig gyermekek százait készíti fel diákszínjátszó fesztiválokra és népdaléneklő vetélkedőkre. A pedagógusházaspárnak már az otthona is hirdeti: kultúrát szerető emberek laknak benne. A festményekről, kevés kivétellel azok Erzsébet munkái, a kézimunkák ugyancsak. Fiatalságuk a színjátszással telt el, az 1977-ben indult Népszínháznakalapító tagjai voltak. Akkoriban ezeknek az előadásoknak komoly sajtóvisszhangjuk volt. Sinka Ignác a legnehezebb időszakban, ‘85-től ‘91-ig volt a Művelődési Ház igazgatója, ugyanakkor az udvarhelyi táncházmozgalom egyik elindítója. Az együttes a Barozda nevet vette fel. A népszínházi próbákkal és előadásokkal párhuzamosan a népzene és néptánc is hangsúlyos helyet kapott az életükben. Lassan felbomlott a Népszínház. Aztán jöttek a nosztalgiarendezvények: Sinka Ignác megszervezte a Siculus Fesztivált 90 őszén, visszaszervezte a táncháztalálkozót, volt egy hatalmas Bárdos Lajos Kórustalálkozó, egy ugyancsak nagy kaliberű Szejke Fesztivál. Sinka Ignác jelenleg Felsőboldogfalván, Bögözben, Agyagfalván, Vágásban tanít zenét. Mindegyik iskolában furulyakört indított, színjátszó csoportokat működtet, és népdaléneklő vetélkedőt szervez évről évre. Ugyanakkor elkészítette Boldogfalva kismonográfiáját. /Antal Ildikó: Kultúrára kódolt házaspár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./
2009. július 11.
Nyáron a fiatalok egy része a kikapcsolódás színhelyéül a népszerű táborokat és fesztiválokat választja – a Félsziget Fesztivált, a szejkefürdői Rockmaratont vagy az éppen aktuális EU-tábort –, akiknek viszont a néptánc, népzene, kézműves elfoglaltságok jelentik az igazi szórakozást, azok is megtalálhatják a kedvükre való lehetőségeket. Július 12-19-e között lesz a XI. Marosszéki Népzene és Néptánctábor Jobbágytelkén. Július 19-26-a között két tábor is zajlik, a XII. Magyarlapádi Néptánctábor és a Kézműves Alkotótábor. Az előbbi helyszíne a Fehér megyei Magyarlapád, a másiknak a Kolozs megyei Válaszút. Szintén Válaszúton kerül sor a XVIII. Mezőségi Népzene és Néptánctáborra /augusztus 9-16./ között. A XIX. Nemzetközi Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor augusztus 2. és 9. között zajlik Kalotaszentkirályon. Augusztus 9-17-e között lesz a VI. Nemzetközi Szászcsávási Népzene és Néptánctábor. A IV. Buzai Táncháztáborra augusztus 11-16-a között kerül sor a Kolozs megyei Buza településen. /Kőrössy Andrea: Nyári táborok a népzene és néptánc kedvelőinek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2009. július 13.
Július 12-én reggel ért véget a VIII. Rockmaraton a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Orosz Pál Levente, a főszervező elmondta, a nyolc év alatt ez volt a legsikeresebb fesztivál. Olyan ismert zenekarok és előadók jöttek el, mint a Piramis együttes, az Ossian, Pokolgép vagy Deák Bill Gyula. Fellépett a marosvásárhelyi Vírus együttes, tagjai alig több mint 13-14 évesek. Magyar és külföldi fellépőkkel együtt összesen 38 zenekar vett részt. /Sipos M. Zoltán: Elvonultak a rock katonái. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2009. augusztus 10.
Tizenegyedik alkalommal adott otthont augusztus 8-án a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő az unitáriusok találkozójának. A korábbi években unitárius világtalálkozóként határozták meg az összejövetelt, és bár az idén is eljöttek Magyarországról és az Amerikai Egyesült Államokból a testvérgyülekezetek képviselői, a meghívóban most csak unitárius találkozóra invitálták a részvevőket. Eddig a lelkészek a színpadon foglaltak helyet, most viszont a gyülekezeteik mellett, palást nélkül vettek részt a találkozón, ezzel is hangsúlyozva a megújuló közösségi szellemet. /Kovács Csaba: Tizenegyedszer találkoztak az unitáriusok a Hargita megyei Szejkefürdőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
